Az ultraibolya sugárzás típusai. Az UVC sugárzásnak nagyon rövid hullámhossza van, a légkör szinte teljesen kiszűri, és nem éri el a földet, így nem okoz problémát. Az UVB (rövidebb hullám) és az UVA (hosszú hullám) sugárzás eléri a földet. Az UVB sugárzás hullámhossza 290 és 320 nm között van, és hatással van a bőr külső rétegére (epidermiszre). Az UVB-sugárzás felelős a bőr színezéséért – a barnulásért, a bőr kipirosodásáért és a leégésért. Az UVB-sugárzás nem jut át ​​az üvegen, ezért nem barnulunk le, amikor autóban vagy egy ablak előtt vagyunk.

Az UVA sugárzásnak hosszabb hullámhossza van, 320 és 400 nm között (az UVA 1 hullámhossza 340–400 nm, az UVA 2 hullámhossza pedig 320–340 nm). Az UVA-sugárzás mélyebben behatol a bőrrétegekbe, és bár hatásuk nem azonnal látható, hosszú távon a legegészségesebbek a bőr egészségére. Az UVA-sugárzás a bőr fényelnyomását okozza és növeli a rák kockázatát. Azt is el kell mondani, hogy az UVA-sugárzást nem szűri üveg vagy a felhőmennyezet, és hogy a nyári hónapokban erősebb UVB-sugárzással ellentétben az UVA-sugárzás egész évben folyamatosan „bombáz” minket, hatásuk kumulatív.

Nem, nem feltétlenül barnulunk és nem égetjük meg magunkat, de az UVA-spektrum sugárzásának hatása idővel megmutatkozik. Az angolul beszélők között szórakoztató mnemonikus rendszer kering, hogy könnyebben megjegyezhessük az UVB és az UVA sugárzás közötti különbséget: „B az égés, A az öregedés.” Fordításban: „Az UVB éget, az UVA öregedést okoz”. Mi a jobb motiváció, hogy megvédje magát mindkettőtől?

Mi a napvédő tényező – SPF?

  A napvédő tényező (angolul: FPS vagy SPF) az index, amely az UVB-sugárzással (nagyon fontos: csak UVB-vel) kapcsolatban méri a védelem szintjét az idő múlásával, amelyet egy fényvédővel ellátott termék kínál.  A bőr fototípusától (mennyire világos vagy sötét a bőre) függően egy SPF termék egy bizonyos percekig megvédi Önt az UVB spektrum ultraibolya sugárzásaitól (azoktól, amelyek vörösítik és égetik a bőrt).

Közepes fototípussal rendelkező (közepes színű, sem nagyon fehér, sem nagyon sötét bőrű) személyek számára az SPF fokozatának minden pontja – elméletileg – 15 további perc védelmet nyújt az UVB sugárzásnak. Például egy SPF 15 termékkel (az ajánlott mennyiségben alkalmazva!) 15 x 15 perc = 3 óra és 45 perc védelmet nyújt az UVB sugárzás ellen.

Azért mondom „elméletileg”, mert a sugárzás szintje, amelynek ki vagyunk téve, drámai módon ingadozhat napról napra, sőt egyikről a másikra. Ezért, ha például reggel 7 órakor a bőre 15 perc tűréssel bír, amíg pirosra nem vált, délben egy SPF 15-ös termék csaknem négy órán át nem véd meg, mert ki van téve a sugárzás szintje. Sokkal nagyobb. Fontos ezt tudni!

Hozzá kell tenni azt is, hogy az SPF index nem mond semmit a termék által az UVA-spektrumtól származó sugárzás elleni védelemről! Ennek oka, hogy az UVB elleni védelem, amely megadja a számot az SPF indexben, különböző fényvédők használatával kínálható. A piacon található sok fényvédő közül néhányan védelmet nyújtanak az UVA sugárzás ellen is (ezeket széles spektrumú szűrőknek hívják), mások pedig nem.

A fényvédők típusai

A hatásmechanizmustól függően a termékben a napvédelmet biztosító szűrők kétfélék lehetnek: ásványi (fizikai vagy szervetlen) és kémiai (szerves). Az ásványi szűrők a bőr felszínén ülnek és védik a napsugárzás taszításával vagy visszaverésével. Két ásványi szűrő létezik: titán-dioxid és cink-oxid.

Ezeket a szűrőket természetesnek tekintik, és a bőrön könnyebben elviselhetők, a két összetevő bármelyikével szembeni érzékenység kockázata minimális. Leggyakrabban olyan termékekbe építik be, amelyek napvédelmet nyújtanak a gyermekeknek. Van azonban hátránya az ásványi szűrőknek: hatásmódjuk miatt az ásványi szűrők átlátszatlanok, nehezebben alkalmazhatók a bőrön, és felelősek azért a fehér filmért, amelyet egyes fényvédő termékek a bőrön hagynak.

A kémiai szűrők a napsugárzás elnyelésével működnek. Ezek a szűrők elegánsabb, kellemesebb textúrájúak, ugyanakkor magasabb az allergén és irritáló képességük, mint az ásványi szűrőké. A vegyi fényvédők kategóriája nagyobb számú anyagot tartalmaz. A vegyi fényvédők kategóriájában 26 anyagot engedélyeztek Európában.

Mi a helyzet az UVA sugárzás elleni védelemmel?

Az ásványi és vegyi fényvédők közül csak néhány védi a bőrt az UVA-spektrum sugárzásától, és egyesek teljes UVA-védelmet nyújtanak, mások pedig csak részben (csak az egyik hullámhossztól védenek, amelyben az UVA-sugárzás spektruma fel van osztva). Sajnos jelenleg nincs globálisan bevezetett rendszer, amely megmondaná, milyen UVA-védelmet nyújt Önnek egy SPF termék. Míg az SPF mérőrendszert globálisan alkalmazzák, az UVA-védelem többféleképpen is felsorolható a termék címkéjén.

Európában, ha egy termék UVA-védelmet nyújt a felsorolt ​​SPF-védelem legalább egyharmadának, akkor az „UVA” logót viseli a címkén. Sajnos a rendszer nem egyöntetűen valósul meg: vannak olyan termékek a piacon, amelyek UVA-védelmet nyújtanak, anélkül, hogy a címkén pecsét lenne.

A legbiztonságosabb ellenőrizni az összetevőket olyan összetevők után, amelyek UVA és UVB védelmet nyújtanak. Egy fényvédő termékben ezeket az összetevőket vagy „hatóanyagként”, vagy az összetevők felsorolásának első részében (amelyet a koncentráció csökkenő sorrendjében rendezik).

Az Egyesült Államokban az FDA 2012-ben úgy döntött, hogy a gyártó azzal dicsekedhet, hogy terméke „széles spektrumú” fényvédőt csak akkor kínál, ha a kínált UVA-védelem legalább megegyezik az UVB-vel. Ebben a játékban messze a legfejlettebbek a japánok és a koreaiak. A tökéletes fehér bőrt keresve – a „nemesség” jele – a japánok kitalálták és szabadalmaztatták a PA indexet, amely attól függően méri a termék által nyújtott UVA-védelmet, hogy mennyire nem barnul vele.

A PA + -val rendelkező termék UV-sugárzás elleni védelmi tényezője 2 és 4 között van, és a védelmi tényező exponenciálisan növekszik a címkén található pluszok számával együtt. A PA ++++ a lehető legmagasabb UVA-védelem. Alapvetően a nap egyáltalán nem „lát” ezzel a páncélzattal, és ez a cél egy szépségiparban, amely nagy értéket képvisel a porcelánbőrön.

Az Egyesült Királyságot a japánok inspirálták, és olyan rendszert vezetett be, amely tájékoztatja a nyilvánosságot a csillagokat használó termék által nyújtott UVA-védelem mértékéről. Egy csillag minimális UVA-védelmet jelent, öt csillag pedig – kitalálta! – ötcsillagos védelem.